Hogyan kérj ajánlatot egy nyomdától, legyen az digitális, avagy nagyobb ofszet nyomda?
Mikor milyen kiadvány típusnál, melyik technológia, papír lehet az optimális választás?

Ha dolgozol nyomdával, de nem érted miket írnak az ajánlatukban, akkor ez a cikk különösen hasznos lesz számodra. Néhány hasznos tippet fogsz olvasni és ezután tisztában leszel az alapokkal.  Jó ha tudod, mert nyomdával mindenkinek van dolga.

Milyen méretű kiadványt készítsek? Papír méretek.

Első és egyik legfontosabb tulajdonság a méret. Alapvetően a nyomda technológiák „B” méretű papírokkal dolgoznak, a digitális nyomdák pedig sok esetben „A” méretűekkel. Az nemzetközi vágott méretek a következők:

Kérhetsz bármilyen méretet, viszont a nyomdák ezekből dolgoznak, így ha teljesen eltérő méretben gondolkodsz, akkor bizony számolnod kell azzal, hogy a felesleges papírhulladék költsége is téged terhel.

Nagyformátumú nyomtatáskor (papír, vinyl, dekoráció, autó dekor) persze egy picit más a helyzet, hiszen ott tekercsben és szélességben (pl, 137, 160 cm) mérik a papírt.

Itt megjegyezném, hogy van olyan köztes méret pl. könyvnyomtatásnál, ami az egyik legoptimálisabb pl. a szűkített B5, ami 165×235 mm jelent. Ez pont akkorra, hogy 16 oldal felfér egy B/2-s ívre kifutókkal és jelzésekkel (pl. vágójelek), ami gyakorlatilag minimálisra csökkenti a felesleges papírhasználatot.

Papírvastagság, papírtömeg

Nagyon nem mindegy milyen papírra kerül a kiadványod! Ettől lehet gagyi a megjelenése és lehet igényes is, attól függetlenül, hogy milyen grafikát nyomnak rá.

Fontos tulajdonság a papír tömege, amit gramm per négyzetméterben adnak meg (g/m²).

A szokásos irodai papír 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16 m²) tömege tehát 5 g. Ha már itt tartunk ez egy fontos szempont a kifizetendő termékdíj szempontjából is, főleg ha nem 1000 db szórólapban, hanem 100.000 db-ban gondolkodsz.

További példaként:

• szokásos mappa 350 g/m²,
• névjegy szintén 350 g/m²
• katalógus borító 250 g/m²
• katalógus belív 135 g/m²
• szórólap 115 g/m²
• jegyzettömb, levélpapír, könyv belív 80 g/m²

A papírokat vastagságuk és sűrűségük alapján több csoportba osztjuk: papírra, kartonra és lemezre.

Kreatív papírok

Oldalszám

Amire vigyázz, hogy a nyomdák, ívekkel dolgoznak. Egy íven 4-8-16 oldal van mérettől függően. Kiadványod oldalszáma mindig minimum néggyel osztató legyen, mert 2 oldalt nem lehet betűzni a kiadvány közepére.

Előfordulhat, hogy ha 4 oldallal mégis több lesz a kiadványod ugyanannyiba fog kerülni.

Szín

CMYK színek

Alapvetően egy egyszerű kérdés a nyomdai ajánlatkéréshez, és elég tudnod a következőket:

A nyomdaipar a CMYK színteret használja, ezért így is kell megadnod az ajánlatkérésben.

Példák:

• 1+1 szín: az egyszínű kiadványt jelent, ami lehet szürkeárnyalatos (fekete fehér) vagy lehet akár kék színű végig; a lényeg, hogy egyszínű legyen
• 4+4 szín: az full color, vagyis minden oldal színes
• 4+1 szín: az egyik oldal teljesen színes, a másik pedig egyszínű
• 4+0 szín: pl. könyvborítók. A borító külső oldala színes, a belső nyomás nélkül (üres fehér).

Papír fajták

Fontos kérdése a nyomdának, hogy milyen papírra szeretnéd nyomtatni a kiadványodat. A legáltalánosabb csoportosítás az ofszet és a műnyomó papír. Persze van ezeken kívül különlegesebb és nemesebb papír, mint mártott papír, kreatív papír, de általánosabb felhasználáskor ezek nem jellemzőek, ezek leginkább névjegyeknél használatosak, ott viszont ajánlott az egyedisége miatt.

Ofszet papír például az általános fénymásolópapír. Leginkább a könyvek belső lapjait (belíveit) készítik ebből a fajta papírból, de napilapoknál, reklámújságoknál is használatos.

A műnyomó papír már felületkezelt papír, ahol megkülönböztetünk fényes és matt felületűeket. Ízlés kérdése melyik mellett tesszük le a voksunkat, de olvashatóság szempontjából a matt jobb választás, hiszen a fényes a lámpa fénye mellett is csillogást eredményez. Árban nincs különbség a kettő között.

Ha a teljes felületű grafikát terveztettünk, akkor teljesen mindegy, hiszen minden négyzetcentiméter be lesz vonva festékkel, vagyis nem fog látszódni a papír tényleges felülete.

A borítót, ha a belívtől más minőségű és vastagságú papírt választasz, – márpedig az esetek nagy többségében ez a helyzet, – akkor azt a nyomdást külön munkafolyamatban fogják elkészíteni.

A borító adja el a könyvet, az újságot, magazint, brossúrát, vagyis ez kell hogy igényt teremtsen. Jól válaszd meg! Egy matt vagy fényes fóliázás erősíti a borítót, időtállóbbá és igényesebbé teszi azt. Válassz még valami olyan megoldást pluszba, ami megkülönbözteti kiadványodat. Ilyenek például a

• formalakkozás (bizonyos részeket lakkal emelnek ki)
• hibrid lakkozás, 3D lakkozás, UV lakk
• prégelés (arany vagy ezüstözés, leginkább a diplomamunkád felirata volt ilyen, és meghívókon, kemény kötésű könyveken használják.)

Tedd érdekessé a borítót!

Ofszet vagy digitális nyomda?

A nagyobb nyomdák ma már rendelkeznek digitális részleggel, illetve vannak specifikus kis digitális nyomdák, akik vagy a nagy formátumra, illetve dekorációkra vannak specializálódva, vagy a digitális géppel való sokszorosításra. Az új generációs gépek olykor-olykor tudnak árban meglepetést okozni közepes mennyiségeknél is.

Kérj ajánlatot több helyről, mert minden nyomdának más az ideális mennyiség és kiadvány formátum! Esetleg keress fel egy nyomdai brókert, aki az igényeidet felmérve tudja, melyek a kompetens nyomdák, ahonnan az ajánlatokat begyűjtve, az optimális megoldást fogja kínálni.

A minőség nem lehet kérdés, mert a mai digitális gépek is gyönyörű nyomatokat készítenek. Egy laikus számára nehezen megkülönböztető.

Ma már inkább a mennyiség határozza meg milyen nyomdába visszük az anyagokat, illetve maga a termék.

Kis szériában és rugalmasságban egyértelmű az előnye a digitális technológiának. Ha nagyobb mennyiség kell, akkor viszont az ofszet nyomda lesz a nyerő.

Kötészet

Következő, amit meg kell adnunk nyomdai ajánlatkérésnél a kötészet.

A kötészet az, ami összefogja a kiadványunkat. Ha hajtani kell egy szórólapot azt is itt adjuk meg.

A nyomdának mindig a végeredmény mérete a fontos, tehát ne azt add meg hogy az A/4-es méretű kiadvány félbehajtva, hanem egy A/5-ös méretű 4 oldalas kiadványra kérek ajánlatot.

A leggyakoribb kötési mód a kisebb kiadványoknál az irkatűzés. Az irkatűzés általában 2db drótkapoccsal történik átütéssel. Úgy képzeld el, mint egy nagy tűzőgépet, ami egy tartós, olcsó és jó kötést eredményez.

Arra ügyelj, hogy ne válassz a belíveknek nagyon kemény vagy vastag papírt (pl. 150 g. felettit), mert nem tudják rendesen összehajtani és csúnya rés lesz a kiadvány közepénél. Szintén problémás, ha sok oldalas a kiadványunk, mert 50-60 oldal felett már ragasztó kötésben kell gondolkodni.

Spirálkötés

A spirálozás, amit nagyon nem kell bemutatni senkinek sem. Több fajta létezik, de leginkább a normál és a dupla spirálozás, ami elterjedt. Elsősorban naptáraknál esetleg jegyzettömböknél használják.

Ha sok oldalas a kiadványunk (70 oldaltól felfelé), egyértelműen a ragasztókötés a megoldás. Itt is több fajta eljárás létezik.

Ragasztókötés: a legáltalánosabb és általában a legolcsóbb, de bizonyos vastagság (gerincvastagság) alatt nem nagyon használható. Ez a 4-5 mm. (Általánosan ez 80-100 oldal 80 g. ofszet papírból.)

PUR ragasztókötés: Ha hallottál már ilyenről az építőiparból, nem tévedsz nagyot. A purhabhoz kicsit hasonló ragasztóval ragasztják a lapokat össze (poliuretán maga az anyag). Erős és igényes megjelenést biztosít, de picivel drágább mint a ragasztókötés.

Cérnafűzött könyv

Cérnafűzés ragasztással: jóval drágább a PUR-nál és elsősorban nehezen ragasztható, nehéz merev papíroknál ajánlott. Előnye közé sorolható még, hogy ezt a könyvet tudod teljesen kinyitni anélkül hogy az kitörne, megtörne. Lassú és a nyomdáknál a kötészet az egyik legproblémásabb munkafolyamat, tehát 2-3 hétre mindenképpen számíts kivitelezési időben.

Illetve a klasszikus keménytáblás kötés, ami magába foglalja a cérnafűzést. Vastag könyvek (300, 350 oldal felett), pl. igényes regények kivitelezésére.

Ha hajtást adunk meg a kötészetnél akkor ott is több lehetőségünk van, hiszen létezik a sima hajtáson kívül, leporelló hajtás, Z stb.

Stancolás

Ha valami általánostól való eltérő alakzatot szeretnél, akkor már kivágásra, stancolásra van szükséged.
Példaként lekerekített névjegy, mappa, doboz stb.

Igazából problémamentes, viszont itt előre egyeztetned kell (mondjuk egy mappánál már a tervezés elején), hogy milyen meglévő stancformát fogsz használni, vagy ha ez nem megfelelő, akkor sajátot kell kiszerkeszteni. Ez sem lehetetlen feladat, de ezt külön kell legyártani. (Csak a stanc készítése 50.000 Ft+ÁFA-tól indul).

Ajánlati példák:

A tényleges ajánlatkérésed a következőképpen nézzen ki:

Egy általános könyv:
Méret:                  vágott méret 165×235 mm (szűkített B/5)
Terjedelem:        264 oldal + borító, vagy 260+4 oldal borító
(Mindig jelöljük külön, hogy egyértelmű legyen, hogy borítóval vagy borító nélkül!)
Nyomás:              Belív: 1+1 szín fekete
Borító:                  4+0 szín
Anyag:                 Belív papír: 80 g ofszet (1+1 szín)
Borító papír:       300 g matt műnyomó matt fóliázva (4+0 szín)
Kötészet:             ragasztókötés
Példányszám:    500, 750 pld.

Egy katalógus:
Méret:                  vágott méret 210×297 mm (A/4)
Oldalszám:          52+4 oldal
Nyomás:              Belív: 4+4 full color
Borító:                  4+0
Anyag:                 Belív papír: 135 g matt műnyomó papír
Borító:                 300 g matt műnyomó, matt fóliázva, formalakkal
(Ez általában UV formalakkot jelent, de ez lehet akár sima gépilakk vagy diszperziós lakk … stb.)
Kötészet:             irkatűzés, de számoljunk ragasztókötéssel is
Példány:              1000, 1500 pld.

Általános mappa:
Méret és stancolás: Meglévő stancforma alapján
(mindig kérd el milyen stancformák állnak a nyomda rendelkezésére)
Anyag:                 350 g matt műnyomó, matt fóliázva
Nyomás:              4+0 szín
Példány:              400, 800 pld.

Ez a cikk nem hivatott, hogy ezután mindent tudj a témáról, de az alapok így tiszták lesznek és tudod hogyan kérj olyan ajánlatot egy nyomdától, hogy azt kapd amit szeretnél, illetve jobban össze tudd őket hasonlítani.

Ha ezek után sem akarsz foglalkozni az ajánlatkéréssel, fordulj hozzánk bizalommal és megkeressük neked a legjobb kivitelezőt.

A cikk megírásában segített szakmailag Mosonyi Bálint, GRF print Kft.

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is, hiszen számára is értékes infókat tartalmazhat.

Mentés